A bántalmazás különféle módozatai – nem csak fizikai bántalmazás létezik



A bántalmazó dinamika egy családban sajnos nem is olyan ritka, mint azt elsőre gondolnánk.

Ráadásul többféle formában is átélhetjük. Román Boglárka pszichológus, pár és

családterapeuta segít nekünk felismerni a bántalmazás különböző módozatait a

párkapcsolatban.


Maga a bántalmazó dinamika hasonló módon kel életre, ahogy egy hatalmas tűz is kezdődik.

Először csak egy kicsi láng keletkezik, amit talán észre sem veszünk, de ha nem figyelünk rá

és nem oltjuk el, futótűzként kezd terjedni és akkor már nagyon nehezen érhető utol. Az első

időszakban sokszor még a bántalmazott fél sem veszi észre, milyen típusú kapcsolatba

csúszott bele.


Mit nevezünk bántalmazó dinamikának?


„A bántalmazó dinamikában mindig sérülnek a határaink – mondja Román Boglárka

pszichológus, pár-, és családterapeuta. -A szabadságunk, a döntésjogunk, az autonómiánk és

legtöbb esetben a méltóságunk is. A kapcsolatban ilyen esetben a bántalmazott sérülékeny

pontjain át az önbecsülésének és az önértékelésének a megkérdőjelezése és leépítése zajlik.

A viszonyrendszer alapja mindig a függés és a birtoklás, nem pedig a szabadság. Jellemző rá,

hogy az egyik fél nézete alanyi jogon jár, míg a másik fél nézetének érvényesüléséért küzdeni

kell. Egy szempontrendszer létezik, ez kerül érvényre: passzív vagy aktív módon. Passzívan

úgy, hogy a bántalmazó láthatatlanná teszi a másik felet, aktívan pedig akár verbális vagy

fizikai erőszakhoz, szexuális vagy gazdasági kizsigereléshez is folyamodhat az érintett.”




Elveszett valóság


Sokat hallhatjuk a „gaslighting” kifejezést is a bántalmazó dinamika kapcsán, amely

tulajdonképpen a pszichológiai manipuláció egyik formája. Az elnevezés Patrick Hamilton

1938-as Gázláng című színdarabjából ered. A darabban egy férfi olyan szinten félrevezeti a

feleségét, hogy a nő a végén már maga se tudja, mi a valóság. „Az elnyomó ilyen esetben

azzal ellensúlyozza a saját instabilitását, hogy teljesen aláássa a másik önbecsülését, az

önmagába vetett hitét és végül a teljes valóságát megkérdőjelezi” – magyarázza Román

Boglárka. – Ezzel természetesen teljes kontrollt tud gyakorolni a másikon. Mindez az érzelmi

bántalmazás egyik formája. A bántalmazásnak azonban sajnos még számtalan ilyen és ehhez

hasonló módozata létezik.”


A félelmeink mentén


„Beszélhetünk gazdasági, szexuális, érzelmi és fizikai bántalmazásról, melyek együttesen, de

akár külön-külön is jelen lehetnek a kapcsolatban– magyarázza a szakértő. -Érdemes figyelni

arra, ha valaki bántani akar, a félelmeink mentén fogja ezt megtenni. A sebezhetőségünk

mentén követelőzik, büntet, zsarol vagy fenyeget.”


Gazdasági bántalmazásról beszélünk, ha az egyik fél nem engedi, hogy a másik félnek önálló

jövedelemszerzési lehetősége legyen, vagy ha van is pénzforrása, megfosztja tőle. Minden

kiadást, amire a másik pénzt kér, megkérdőjelez, elszámoltat, vagy egyszerűen csak nem ad

neki. A gazdasági bántalmazás erős dominanciabeli különbségeket szül, amely a gazdaságilag

bántalmazottban erős függést és szégyenérzetet alakít ki.


Szexuális bántalmazás során a szexuális igényeinket nem veszik figyelembe, a másik fél

akarata ellenére történik a simogatás, a szexuális tevékenység és az aktus. A bántalmazó

pornográfia nézésére, esetleg egy külső szexuális viszony fenntartására, harmadik fél

bevonására kényszeríthet, de kezelhet szexuális tárgyként is. Legsúlyosabb esete a szexuális

erőszak.


Az érzelmi bántalmazás gyűjtőfogalom a szóbeli és lelki bántalmazásra, a másik

sebezhetőségét és félelmeit felhasználó sértésekre, a megalázás eszközeire, a gúnyos

megjegyzésekre, a csúfolásra, a lekezelésre, az önbizalmat és önbecsülést célzó kritikus

észrevételekre, az érzelmi zsarolásra, a hibáztatásra, a bűnbak képzésre, a manipulációra, az

elszigetelésre, a figyelem hiányára, az elhanyagolásra, a kontroll gyakorlásra, a birtoklásra, a

fenyegetésre, a zaklatásra, az üvöltözésre, a káromkodásra.


Testi bántalmazással találkozunk a tárgyak dobálásakor, ellökéskor, megszorításkor, ütéskor,

fojtogatáskor, rúgáskor, pofozáskor, fegyverrel való fenyegetéskor. Érzelmi bántalmazás

létezik testi bántalmazás nélkül, a testi bántalmazás azonban együtt jár az érzelmi

bántalmazással.




Ha már a gyerek is érintett


Amikor már nemcsak a párkapcsolatban, a családban is jelen van a bántalmazás, fontos,

hogy a gyermek érdekeit is szem előtt tartsuk. „A bántalmazó dinamika a gyerekekre

traumaként hat, befolyásolja a fejlődésüket – mondja Román Boglárka. – A súlyos stressz

károsan hat a fizikai, lelki és társas fejlődésre. A gyerekeknél poszttraumás zavarok, testi

problémák, a stressz okozta tanulási és teljesítményzavarok fordulhatnak elő. Ahol a szülők

közt erőszak van, a gyerekek is sérülnek, még abban az esetben is, ha őket nem éri közvetlen

bántalmazás. Az erőszak célpontjától elvárhatják kívülről – család, barátok-, hogy a gyerekek

érdekében maradjon a partnere mellett, a gyerekek érdeke azonban az érzelmi és fizikai

biztonság, amely egy bántalmazó párkapcsolati dinamikában nincs jelen. Mindannyiunknak

joga van az erőszakmentes élethez. Erőszak tanújának lenni ugyanolyan romboló hatású

lehet, mint közvetlenül elszenvedni.” A pszichológus azt tanácsolja, amennyiben ilyen

helyzetben vagyunk, mindenképpen kérjünk szakértői segítséget. És ne felejtsük, a

Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány kapuja esetben az esetben is nyitva áll.


Dóczy Júlia, újságíró a Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány Blog szerzője


Ha kérdésed lenne vagy segítségre van szükséged keress bizalommal minket!


Elérhetőségeink

+36 30 656 3997

Messengeren | Emailen


10 megtekintés