A bántalmazó dinamika egy családban sajnos nem is olyan ritka, mint azt elsőre gondolnánk.
Ráadásul többféle formában is átélhetjük. Román Boglárka pszichológus, pár és
családterapeuta segít nekünk felismerni a bántalmazás különböző módozatait a
párkapcsolatban.
Maga a bántalmazó dinamika hasonló módon kel életre, ahogy egy hatalmas tűz is kezdődik.
Először csak egy kicsi láng keletkezik, amit talán észre sem veszünk, de ha nem figyelünk rá
és nem oltjuk el, futótűzként kezd terjedni és akkor már nagyon nehezen érhető utol. Az első
időszakban sokszor még a bántalmazott fél sem veszi észre, milyen típusú kapcsolatba
csúszott bele.
Mit nevezünk bántalmazó dinamikának?
„A bántalmazó dinamikában mindig sérülnek a határaink – mondja Román Boglárka
pszichológus, pár-, és családterapeuta. -A szabadságunk, a döntésjogunk, az autonómiánk és
legtöbb esetben a méltóságunk is. A kapcsolatban ilyen esetben a bántalmazott sérülékeny
pontjain át az önbecsülésének és az önértékelésének a megkérdőjelezése és leépítése zajlik.
A viszonyrendszer alapja mindig a függés és a birtoklás, nem pedig a szabadság. Jellemző rá,
hogy az egyik fél nézete alanyi jogon jár, míg a másik fél nézetének érvényesüléséért küzdeni
kell. Egy szempontrendszer létezik, ez kerül érvényre: passzív vagy aktív módon. Passzívan
úgy, hogy a bántalmazó láthatatlanná teszi a másik felet, aktívan pedig akár verbális vagy
fizikai erőszakhoz, szexuális vagy gazdasági kizsigereléshez is folyamodhat az érintett.”
Elveszett valóság
Sokat hallhatjuk a „gaslighting” kifejezést is a bántalmazó dinamika kapcsán, amely
tulajdonképpen a pszichológiai manipuláció egyik formája. Az elnevezés Patrick Hamilton
1938-as Gázláng című színdarabjából ered. A darabban egy férfi olyan szinten félrevezeti a
feleségét, hogy a nő a végén már maga se tudja, mi a valóság. „Az elnyomó ilyen esetben
azzal ellensúlyozza a saját instabilitását, hogy teljesen aláássa a másik önbecsülését, az
önmagába vetett hitét és végül a teljes valóságát megkérdőjelezi” – magyarázza Román
Boglárka. – Ezzel természetesen teljes kontrollt tud gyakorolni a másikon. Mindez az érzelmi
bántalmazás egyik formája. A bántalmazásnak azonban sajnos még számtalan ilyen és ehhez
hasonló módozata létezik.”
A félelmeink mentén
„Beszélhetünk gazdasági, szexuális, érzelmi és fizikai bántalmazásról, melyek együttesen, de
akár külön-külön is jelen lehetnek a kapcsolatban– magyarázza a szakértő. -Érdemes figyelni
arra, ha valaki bántani akar, a félelmeink mentén fogja ezt megtenni. A sebezhetőségünk
mentén követelőzik, büntet, zsarol vagy fenyeget.”
Gazdasági bántalmazásról beszélünk, ha az egyik fél nem engedi, hogy a másik félnek önálló
jövedelemszerzési lehetősége legyen, vagy ha van is pénzforrása, megfosztja tőle. Minden
kiadást, amire a másik pénzt kér, megkérdőjelez, elszámoltat, vagy egyszerűen csak nem ad
neki. A gazdasági bántalmazás erős dominanciabeli különbségeket szül, amely a gazdaságilag
bántalmazottban erős függést és szégyenérzetet alakít ki.
Szexuális bántalmazás során a szexuális igényeinket nem veszik figyelembe, a másik fél
akarata ellenére történik a simogatás, a szexuális tevékenység és az aktus. A bántalmazó
pornográfia nézésére, esetleg egy külső szexuális viszony fenntartására, harmadik fél
bevonására kényszeríthet, de kezelhet szexuális tárgyként is. Legsúlyosabb esete a szexuális
erőszak.
Az érzelmi bántalmazás gyűjtőfogalom a szóbeli és lelki bántalmazásra, a másik
sebezhetőségét és félelmeit felhasználó sértésekre, a megalázás eszközeire, a gúnyos
megjegyzésekre, a csúfolásra, a lekezelésre, az önbizalmat és önbecsülést célzó kritikus
észrevételekre, az érzelmi zsarolásra, a hibáztatásra, a bűnbak képzésre, a manipulációra, az
elszigetelésre, a figyelem hiányára, az elhanyagolásra, a kontroll gyakorlásra, a birtoklásra, a
fenyegetésre, a zaklatásra, az üvöltözésre, a káromkodásra.
Testi bántalmazással találkozunk a tárgyak dobálásakor, ellökéskor, megszorításkor, ütéskor,
fojtogatáskor, rúgáskor, pofozáskor, fegyverrel való fenyegetéskor. Érzelmi bántalmazás
létezik testi bántalmazás nélkül, a testi bántalmazás azonban együtt jár az érzelmi
bántalmazással.
Ha már a gyerek is érintett
Amikor már nemcsak a párkapcsolatban, a családban is jelen van a bántalmazás, fontos,
hogy a gyermek érdekeit is szem előtt tartsuk. „A bántalmazó dinamika a gyerekekre
traumaként hat, befolyásolja a fejlődésüket – mondja Román Boglárka. – A súlyos stressz
károsan hat a fizikai, lelki és társas fejlődésre. A gyerekeknél poszttraumás zavarok, testi
problémák, a stressz okozta tanulási és teljesítményzavarok fordulhatnak elő. Ahol a szülők
közt erőszak van, a gyerekek is sérülnek, még abban az esetben is, ha őket nem éri közvetlen
bántalmazás. Az erőszak célpontjától elvárhatják kívülről – család, barátok-, hogy a gyerekek
érdekében maradjon a partnere mellett, a gyerekek érdeke azonban az érzelmi és fizikai
biztonság, amely egy bántalmazó párkapcsolati dinamikában nincs jelen. Mindannyiunknak
joga van az erőszakmentes élethez. Erőszak tanújának lenni ugyanolyan romboló hatású
lehet, mint közvetlenül elszenvedni.” A pszichológus azt tanácsolja, amennyiben ilyen
helyzetben vagyunk, mindenképpen kérjünk szakértői segítséget. És ne felejtsük, a
Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány kapuja esetben az esetben is nyitva áll.
Dóczy Júlia, újságíró a Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány Blog szerzője
Ha kérdésed lenne vagy segítségre van szükséged keress bizalommal minket!
Elérhetőségeink
+36 30 656 3997