Agresszió I. rész

Eheti, cikkünkben egy nagyon fontos témáról szeretnénk szólni, az agresszióról. Mindenki találkozott már vele valamilyen formában. Akár ő adta valaki másnak, akár ő kapta. Akár szóban történt, akár fizikálisan. Akár nem megfelelő módon van lehetősége irányítani saját életét, és azért, vagy akár inkább félelmetesnek látja a világot, akár ő maga volt ideges hazatértekkor egy rosszul sikerült nap után, és az máson "csattant".


Korábban a játékról szóló cikkünkben is összehasonlítottuk, milyen különbségek fedezhetők fel a lányok és a fiúk között. Ha anatómiai szempontból nézzük, láthatjuk, hogy önmagában az agy felépítése, szerkezete mennyire eltérő. Ebből kifolyólag pedig az élet különböző területein is különbségekről kell beszélnünk, és így tesszük ezt az agresszióval kapcsolatban is. A lányokra/nőkre alapvetően a verbális agresszió a jellemző. Vagyis előfordulhat, hogy tettlegességig fajul, de nem az a meghatározó. Veszekednek, vitatkoznak, szavakkal bántják egymást, de fizikai agresszióra ritkán kerül sor. A lányokat alapvetően úgy nevelik, hogy nem szabad agresszívnek lenni, mivel az nem lányos, és később a társadalom is kevésbé tolerál egy esetlegesen lány/nő által elkövetett agresszív cselekedetet. Ebből kifolyólag a lányok megtanulják, hogy, mivel nem szabad agresszívnek lenni, ezért úgy kell tenni, hogy mások ne jöjjenek rá, így lehet rájuk inkább jellemző a kiközösítés, mint előszeretettel használt mód az agresszióra. Ezzel szemben a fiúkra/férfiakra inkább jellemző a fizikális agresszió, ami megnyilvánulhat akár verekedésben. De abban is, hogy náluk pl. gyakrabban jelennek meg a birkózós, egymást legyőző játékok is.


A háborúkba is a férfiakat küldték, ami szintén agresszióval teli jelenség. De akár beszélhetünk a vadászatról is, hogy régen a férfiak feladata volt az állatokat becserkészni, ami szintén egy agressziót igénylő dolog. Megjelenhet ugyan, bár esetükben a verbális agresszió ritkább. Ilyen indikációk következtében társadalmilag is jobban benne van a közgondolkodásban a férfierő, hatalom. A fiú-lány/férfi-nő különbségek után térjünk rá arra, miként is van szerepünk a gyermeknevelés során az agresszió tekintetében! - A következőkben ezt szeretnénk föltárni mind az agresszív személy szemszögéből, mind pedig az áldozat oldaláról. Először is nagyon fontos szerepünk lehet abban, hogy a gyermekeket úgy neveljük, hogy saját magukkal kapcsolatosan érezzenek kontrollt. Tehát bizonyos, arra optimális helyzetben megkapja a lehetőséget arra, hogy ő irányítson egy szituációt, majd pedig szembesüljön azzal, amit csinált, akár jó, akár kevésbé. Ugyanis, ha valaki soha nem gyakorolhatja a kontrollt, előbb-utóbb képtelennek fogja magát tartani mindenre, és az agresszió eszközeihez fog folyamodni, hiszen abban mindenképp az övé az autonómia.


Alapvetően fontos az, hogy valakinek milyen a személyisége. Inkább bizalmatlan a világ felé, az embereknek rosszindulatot tulajdonít, agresszívnek látja őket; esetleg ellenkezőleg, pozitívnak, békésnek, jó szándékúnak tartja. Ennek hátterében azonban több dolog is állhat. Egyrészt, hogy valaki milyen gondolkodású inkább. Zárt, és nem enged be új lehetséges információt, hanem az emberek agresszívek, és itt bezárul a kör. De vannak a nyitott gondolkodású emberek, akik lehet, hogy eleinte agresszívnek gondolnak valakit, de utána hajlanak arra, hogy meggyőződjenek annak ellenkező mi voltjáról is. Viszont ez már a nagyon korai időszakban is befolyásolódhat, mivel azok a gyerekek, akik bizonytalanul kötődtek pici korukban, nem volt meg a megfelelő hátterük, ridegen bántak velük, bántották őket, ők elveszítik hitüket egy békés világban, amiben kedves emberek vannak, és a világ ijesztő, agresszióval teli lesz számukra. Két hét múlva, az agresszió témakörét folytatva, arra fogunk rátérni, hogy mik azok a tényezők, amik csökkentik, valamint növelik az agresszió lehetőségét, előfordulását.


Emellett szó lesz arról is, hogy a médiának, valamint a különféle videó játékoknak, számítógépes játékoknak milyen szerepe van az agresszióban. És végül, de nem utolsó sorban áttekintjük, mi is jellemző arra a személyre, aki áldozat szerepbe került, és arra, aki az elkövető.

1 megtekintés