Iskolakezdés II. rész

Előző cikkünkben az iskolakezdés csodáival és buktatóival foglalkoztunk. Rávilágítottunk arra, hogy az iskolakezdés mennyire fontos a gyermek és a szülő számára, hogyan kezdődik az iskolás élete. Írtunk arról, hogy ebben a szülői hozzáállás alapvetően fontos. Emellett igyekeztünk hasznos tanácsokat adni arra vonatkozóan, hogyan segítheti a szülő azt, hogy az óvodás gyermekéből mielőbb kisiskolás legyen. - Ezt a gondolatmenetet szeretnénk folytatni. Nemcsak a saját feladat kijelölése, az alvás, a megfelelő mozgás biztosítása szükséges a kisgyerekek számára, hanem a játék is.


A játék egy kisiskolás életformája. Bármilyen furcsán is hangzik, de, ha megfelelő mennyiségű és minőségű időt biztosítunk a gyermekünk számára arra, hogy játsszon, nagyban hozzájárul az iskolai sikeréhez. A játékok során érzelmi és értelmi fejlődésük is biztosított. - Csak néhányat szeretnénk kiemelni. Pl. a különböző társasjátékok, a dobókocka pöttyei, az előre és visszalépés a matematikai készségeket alapozza meg. A legó, és más építő játékok a téri készségeket erősítik, mely később a geometria alapját szolgálja. A sakk a gondolkodást, a gondolatok ok-okozati összefüggését tanítja a gyermek számára.


A különböző kézműves játékok ügyesítik az ujjakat, jó alapul szolgál az írásnak. Amikor szóláncot játszunk a gyerekekkel, a memóriáikat edzetjük. Ha a gyerekeink magukra öltenek bizonyos szerepeket, akár katonákkal, bábukkal, barbibabákkal, nemcsak a fantáziájuk, hanem a nyelvi kifejező készségük, szókincsük, kommunikációs eszközrendszerük is javul. De a legfontosabb: A gyermek számára a mindennapok feszültségeinek csökkentésére szinte alig van más eszköz. Amit mi elpanaszolunk, elmondunk családtagjainknak, barátainknak, ez által csökkentjük feszültségünket, azt egy kisgyerek még nem tudja elmondani, hanem a játékában éli át, dolgozza fel. Nem utolsó sorban a játék, amennyiben a szülővel közösen történik, a közös élmények által érzelmi biztonságot jelent. Emellett a beszélgetések is nélkülözhetetlenek. Ha egy örömöt megoszthatunk valakivel, ha egy gyerek elmesélheti a szüleinek, milyen volt az iskolában, akkor az az öröm megsokszorozódik.


Ha bármilyen bánat éri a gyerekeket, hallgassuk meg, mert a megosztott bánat könnyebben viselhető. Jó, ha ilyenkor nem tanácsot adunk az első mondatok után, hogy mit kellett volna tennie, hanem hagyjuk, hogy elmondja. Számos családban a reggelek és esték vitákkal telnek. Sietni kell az iskolába, leckét kell készíteni, időben lefeküdni. Ez könnyen áthidalható akkor, ha már az iskolakezdéskor kialakítunk egy viszonylag állandó napirendet, létrehozunk egy rendszert. Ez a napirend a gyereknek biztonságérzetet ad, a szülőnek pedig kiszámíthatóvá teszi a feladatokat. A reggeli hangulat rányomja a gyermek egész iskolai napjára a bélyegét. Éppen ezért nagyon fontosak a nyugodt reggelek. Jelentős, hogyan indítja a szülő iskolába a gyermekét. - Mennyivel szebb lélekkel kerül az a gyerek az iskolai közösségbe, akinek reggel a szülei azt mondják, "szeretlek", és szép napot kívánnak, mint az, akit megfenyegetnek "Nehogy rossz legyél, mert este kapsz". - Szülőként figyelnünk kell erre. A fentiek szem előtt tartása nem jelent óriási terhet és erőfeszítést egyetlen szülő számára sem, viszont nagy jelentőséggel bír a kisiskolások életében.


A következő héten még folytatjuk ezt a gondolatmenetet, hiszen a korai iskolai tapasztalatok meghatározzák a későbbi éveket. Következőkben a gyermek iskolai munkájának értékeléséről, egyéni különbségekről, összehasonlításokról lesz szó.

2 megtekintés